Amennyire népszerű sport Kína északi részének tágas síkságain a lóverseny, annyira népszerűek délen a folyók és tavak vizein a sárkányhajós versenyek. Guangdong tartományban, a Gyöngy-folyó deltájában komoly hagyományai vannak a Duanwu Fesztiválnak. A kéthetes eseményre – amely előbb nemzeti ünnep lett Kínában, majd később felkerült az UNESCO világörökségeit tartalmazó listára – minden esztendőben a holdnaptár ötödik hónapjában kerül sor, a viadal minden napján sárkányhajó-versenyeket is tartanak.

Pan Jian Ming, egy kínai néprajzkutató szerint a helyiek azért szeretik a sárkányhajós versenyeket, mert kifejezik a hely erejét.

„A sport minden hajóban ülőtől együttműködést vár el és ez jelképezi a felfelé törekvést és a harmóniát ember és természet között” – nyilatkozta ki a helyi szakember.

Mára a sárkányhajó-versenyek messze túljutottak Guangdong határain és egyre népszerűbbek az egész világon. Júniusban meghívásos versenyt tartottak Kantonban, mintegy az Ázsiai Játékok egyik főpróbájaként. A meghívott száz csapat negyede, szám szerint huszonhat egység külföldről érkezett. Volt, aki az Egyesült Államokból, Ausztráliából, akadt Fülöp-szigetekről, illetve a Föld más országokból.

A 2010-es kantoni játékokon három távon, 250, 500 és 1000 méteren rendeznek férfi és női versenyeket.

A helyiek szerint ezek a sportesemények még tovább segítik majd a hagyományos kínai kultúra elterjedését külföldön.

Kanton város (vagy ahogyan a világ ismeri, Guangzhou, magyar átírással Kuangcso, kínaiul viszont 広州) Kína déli részén található, Guangdong tartomány székhelye. Hongkongtól mintegy 120 km-re északra fekszik, kikötőváros a dél-kínai-tengerig hajózható Gyöngy-folyón, az agglomerációval együtt majd’ nyolcmillióan lakják.

Az első Ázsiai Játékokat 1951-ben, az indiai New Delhiben rendezték meg, az előzőt – szám szerint már a tizenötödiket – a katari Dohában tartották 2006. decemberében. Az ideit november közepétől az utolsó őszi hónap végéig rendezik majd meg Kantonban, a versenyeket az olimpiához hasonlóan négyévente tartják. A következőt Japánban rendezik meg.

Az Ázsiai Olimpiai Bizottságnak negyvenöt tagja van, legutóbb 1994-ben volt nagyobb bővítés, akkor nyertek felvételt olyan volt szovjet utódállamok, mint Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán. Viszont 2006-ban hiába apellált a tagságra Ausztrália, azt megtagadták tőle, mondván: ez unfair lenne a többi, kisebb óceániai országgal, nemzettel szemben.



Az Ázsiai Játékokon előbb Japán dominált, megszakítás nélkül nyolcszor végeztek az éremtáblázat első helyén. Akkor azonban jött Kína és megtörtént a váltás. A kínai sportolók 1974-ben még „csak” 32 aranyérmet nyertek, amely a harmadik helyre volt elegendő, rá négy vére viszont 51 elsőségükkel már a másodikok lettek. New Delhiben, 1982-ben eljött az őrségváltás ideje, bár akkor még Japán csak négy aranyéremmel szorult le a második helyre. Kína dominanciája azóta viszont olyannyira meggyőző, hogy gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen.

1978 óta Kínán, Japánon és a Koreai Köztársaságon kívül más nemzet az összesített éremtáblázaton nem rúgott labdába, az utóbbi három eseményen a sorrend sem változott közöttük. A kínaiak az első, a dél-koreaiak a második, a japánok a harmadik helyen végeztek.

Az Ázsiai Játékokon – mintegy kontinensre szorítkozó olimpián – ötven sportágban hirdetnek győztest.

Szerző: Emil
Forrás: kajak.hu