A Lágymányosi-öbölben megrendezett 13. Klub Legénység Európa-bajnokságon tíz ország képviseletében közel kétezer versenyző, több mit ötven klub és kilencven egység mérette meg magát, amely létszám rekordnak számít a kontinensbajnokságok történetében. Mindez, valamint a nemzetközi szövetség helyszínre látogató vezetőitől kapott dicsérő szavak a rendezésért felelős versenyigazgatót, a honi szövetség általános elnökhelyettesét, Járosi Pétert is elégedettséggel töltötték el.

„Másfél évig töltötte ki a mindennapjainkat ennek az Eb-nek a megrendezése – mondta a sportvezető –, és nagyon örülünk, hogy végül ennyi csapat, ennyi versenyző eljött Budapestre. A nevezők és a kategóriákban résztvevő egységek létszáma is rekordot jelentett az Eb-k történetében, így komoly próba elé állított minket, mint szervezőket. Ennyi ember mozgatása, koordinálása, a versenyrend megtartása, hogy az egységek időben vízre szálljanak, majd odaérjenek a rajhoz, azért nem volt egyszerű feladat. Úgy érzem, a három napos verseny során a kihívásnak végül profikat megszégyenítő módon eleget tettünk, remélem, ezt a versenyzők, a vendégeink is így érzik.”

„Az Eb-rendezés negyvenmillió forintba került, amit döntően a nevezési díjakból fedeztünk, de a sportágra egyébként is az önfinanszírozás a jellemző. A Budapestre érkező sportolók tulajdonképpen minden más felmerülő költségüket, utazás, szállás, étkezés, is a saját zsebükből állták. A szövetségünk kétmillió forintos állami támogatásban részesült, az Eb-rendezésre a fővárostól annak külön keretéből kaptunk pluszba direkt a mostani kontinensbajnokságra további egymillió forintot. Sikerült néhány támogatót is megnyernünk a versenynek, leszorítva a kiadásainkat. Például a kajak.hu jóvoltából, amely tizenhat Swift Racing hajót biztosított számunkra, a versenyzőknek nem kellett maguknak hajóról gondoskodniuk, amelynek szállítása, bérlése megint nem kis kiadást jelentette volna.”

„Sportágunkról országos szinten tudni kell, hogy már tizennégy regisztrált klubot tartunk számon, köztük akad, amelyben a versenyzői létszám kétszáz fő fölötti. Itthon májustól-szeptemberig öt helyszínes fesztivál-rendszerben zajlik a versenyszezon, amelyeken összesen körülbelül nyolcezer ember vesz részt, de nézőket-érdeklődőket is beszámítva nagyjából tizenkétezerre saccoljuk azoknak a létszámát, akikhez biztos eljut a sportág. Ezeken a rendezvényeken figyelünk arra, hogy akár a helyszínen kedvet kapó, kezükbe lapátot először fogók is kipróbálják magukat. Viszont nem fordulhat elő, hogy amatőrök és profik vegyüljenek egymással. Nálunk megtalálja a számításait az is, aki komolyan felkészül egy ilyen eseményre, de azoknak az igényeit sem hagyjuk figyelmen kívül, aki kevésbé felkészültek, és inkább egy szabadidős programot látnak egy ilyen fesztiválban, mint versenyt.”

„Persze, az ember már csak olyan: egyre inkább jobbra-többre képes, arra törekszik. Egyre több helyen egyre több időt, munkát és energiát fektetnek a felkészülésbe, márpedig ennek a minél eredményesebb szereplés a célja. Viszont a sárkányhajózás előnye, hogy idősebb korban sem késő elkezdeni, nem kellenek hozzá sportági alapok, nem feltétlenül hiányzik a sportági múlt. Ennek köszönhető, hogy más sportágak képviselői közül, akik életkoruk miatt már nem tudnak annyi edzést vállalni, vagy éppen civil elfoglaltságuk miatt időben ezt már nem engedhetik meg maguknak, azok közül többen átpártolnak a sárkányhajózásra. Ez jó háttérbázist és kifutási lehetőséget jelent sportágunknak.”

A sárkányhajós kontinensviadalon a magyar csapatok végül a megrendezésre kerülő harminc szám közül nyolcban diadalmaskodtak, de begyűjtöttek további kilenc ezüstérmet, míg három alkalommal a dobogó alsó fokára is honfitársaink állhattak fel. A legjobbak majd készülhetnek az augusztusi, prágai világbajnokságra is, ahol ugyanazokban a Swift sárkányhajókban állhatnak, pontosabban ülhetnek majd rajthoz a versenyzők, mint amelyekben Budapesten is versenyeztek és amelyet a kajak.hu biztosít a két rangos, nemzetközi versenyre.